A vámpírok kialakulása után történhetett...pár száz esztendővel később. Az emberek királyságai sorra vesztek el, tűntek feledésbe, vagy hódoltak be a vámpírok akaratának. Az emberiség szolgasorba kényszerült, élő vérbankjai lettek a vámpíroknak, a maroknyi fennmaradt vadász eltűnt a világ szeme elől, hogy elhagyatott kastélyokban, földalatti rejtett rendszerekben, és barlangokban gyűjthessék össze megmaradt erőiket. A vadászok egy kisebb csoportja, bizonyos Aleira Hellsing vezetésével, kétségbeesetten keresték a fényt, ami kivezetheti a világot ebből a sötétségből. Ebben az időben veszélyes volt éjjel mozogni, még akkor is, ha vadász volt az ember, a vámpírok túlereje olyan nagy volt, hogy lehetetlen volt szembeszállni vele. Csak nappal mozogtak, embereket toboroztak, ellenállókat, akik harcoltak a vámpírok ellen, de nem kaptak megfelelő kiképzést, igyekeztek maguk köré gyűjteni a menekülteket, hogy őket is tovább vezessék egy talán biztonságosabb vidékre.
Egy romos falu mellett jártak, mikor az ottani túlélők (3 ember) meséltek egy öregemberről, aki fent a hegyen lakik, és a vámpírok állítólag félnek tőle....legalábbis ezt beszélik, mivel ittléte alatt, csupán egyszer járt ott vámpír, de az sem jött ki onnan. A vadászok csapatát érdekelte az öreg, hátha ő tudja a megoldást az emberek problémájára.
Az öreget Ur-nak hívták, tudós volt, semmi több....vagy talán mégis?
Ur készségesen fogadta vendégeit, és volt egy variáció ami talán megoldást jelentett a problémára, de ez a megoldás talán drasztikusabb, mint az állapot, ami jelenleg uralkodik. Ur egy bizonyos worgen átokról beszélt, így nevezte azt az eszenciát, amelynek fogyasztása során az ember, veszedelmes fenevaddá változik. Ereje megegyező, sőt nagyobb lesz a vámpírokénál,gyorsabb, és erősebb lesz, viszont nehezen uralkodik önmagán.
Hosszasan ecsetelte a vérfarkas forma előnyeit, és hátrányait, míg végül a vadászok úgy döntöttek, megfontolják az ajánlatot, és magukkal vitték a tudóst, és annak fioláit is.
A vissza felé vezető úton támadás érte a vadászok csapatát, Aleira, és egy társa odaveszett, Kassius a harmadik vadász maradt csak életben, aki igyekezett védeni a megmaradt embereket. Mikor a vereség hajszálnyira volt, Ur a vadász felé hajított egy fiolát, Kassius felhajtotta az italt, remélve hogy ennek hatására visszaverheti a támadókat...így lett.
Kassius lett a világ második vérfarkasa, az öreg Ur-al karöltve visszaverték a támadó csapatot, és minden vámpírral végeztek, Ur, már tudta uralni erejét, és mivel ő volt az Alfa, ezért könnyedén parancsolhatott Kassius dühének is, aki minden áron szét akarta tépni az embereket is. Két asszony, egy férfi, és egy gyerek maradtak életben, és tértek vissza a biztonsági zónába. Odabent, a létező összes vadász megkapta a worgen átkát, kivéve Fenrir- a vadászok krónikását, akinek iratai nyomán fennmaradtak az események.
A vérfarkasok azóta elszaporodtak, harcolva a vámpírok seregei ellen, részben nekik köszönhető, hogy a világ egyszer megtisztulhatott a sötétségtől. Ur, azóta is él, és a legnagyobb Alfa a farkasok között.
Kezdőlap 
Szomb. Nov. 12, 2011 10:33 pm